tanullyák, már mint egy, nem is üsmérik, oh! hogy lehetne az Istenhez menni, mivel el felejtik, azt az egyedül valo utat, a mely oda vezethetné, azt az igazságot, a mely meg világosithatná, és azt az életet, amely követteti az igazságot, és avilágoságot,

III Két gonoszságot tselekedet az én népem, mondgya az ur, engem elhagytak az élö viznek kut fejét, és magoknak kutakot ástak, bé omlot kutakot, a melyek meg nem tarthattyák avizet. az Istent akor elhagyák. a midön ötet el felejtik, az igazsága elött szemeket bé hunnyák, és szivekböl kegyelmit ki zárják. és bé omlot kutakot ásnak akor, amidön ateremtet állatokban keresik haszontalanul aboldogságot, akik is a vizet meg nem tarthatván, a szivet sok felé oszttyák. és azt, a véteknek meg nyittyák, el vesztetvén véle a kegyelmet.

Hogy az Istennek jelen valo létit meg tarthassuk,. leg elsöb modgya a, hogy gyakorta kérjük tölle azt a kegyelmet, mivel az Istennek kell a mi elménkben jelenné tenni magát, a mi szivünket el foglalni, és abban irni szent törvenyét. a második a, hogy igen nagy magunkra valo vigyázásban kell élnünk, az Isten országa mi bennünk vagyon. ót kel azt keresni ha meg akarjuk találni. aharmadik a, hogy a sziv tiszta légyen avétektöl, valamint hogy a portol. a szem nem láthat, ugy a vétek is meg homályosittya a belsö szemet, és meg gátollya az Istenre valo figyelmetességet.

A negyedik a. hogy igen nagy tisztelettel. kell lenni az Istenhez, az ö joságához, igasságához, mindenhatoságához. és bölcseségéhez, az ötodik a, hogy valoságos szeretettel kell lenni az Istenhez, tsak arrol gondolkodnak. gyönyörüségel., a mit szeretnek. és a midön igen szeretnek valamit, mint egy természet szerént gondolkodnak arrol.

A hatodik a, hogy nem kell olyan hivatalokot fel válalni, a melyek igen el foglalnák az elmét, hogy ha tsak nem azIsten parantsolattyábol. vagyon, semmi a lelket ugy fel nem háborittya, se semmi ugy meg nem gátollya. az Istenröl valo foglalatosságot. mint a sok bajos dolog, amelyet

(III. Keresztényi Gondolatok: 475)


Előző oldal | Következő oldal